Jön a fordulat a kkv szektor hitelezésében

A szövetkezeti hitelintézetek, valamint a kis- és közepes bankok hitelezési aktivitása középtávon javíthatja a vállalatok finanszírozási helyzetét – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című friss kiadványa. Ennek azonban feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektorban megfelelő mennyiségű és minőségű tőke, illetve likviditás álljon rendelkezésre. Az MNB szakemberei szerint ebben segítséget jelenthet a szövetkezeti szektor integrációja, illetve a tervezett állami tőkejuttatás, ami további 400 milliárd forintnyi hitelbővülést tehet lehetővé.

Hitelezés: feltörekvőben a szövetkezeti hitelintézetek

A vállalati hitelezéssel kapcsolatban az MNB rámutat: azt rövid távon a nagybankok hitelezési hajlandósága határozza meg, hiszen a hazai bankszektoron belül a hét nagybank – amelyek a vállalati hitelezésben továbbra is mérlegleépítés jellemez – 80 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik ebben a szegmensben, míg a kis- és közepes bankoké 13 százaléknyi, a külföldi fiókoké 5, a takarékszövetkezeteké pedig mindössze 2 százalék volt az elmúlt egy évben.

Az MNB szakértői szerint a mérlegüket a válság óta fokozatosan leépítő nagybankok aktivitásának egy részét a jövőben a piac kisebb szereplői átvehetik, ez azonban ezen intézmények tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi. A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési potenciálja jelenleg meghaladja a 400 milliárd forintot, amely a tervezett állami tőkejuttatással további 400 milliárd forintnyi hitelbővülést tehet lehetővé. Likviditási oldalról emellett az NHP is érdemi bővülés lehetőségét teremti meg, alapvetően a kis- és középbankoknál. Mindez azonban csak részben tudja pótolni a nagybankoktól leépült állományokat, ezért a szigorú hitelezési feltételek további enyhítése szükséges ahhoz, hogy a hitelezés tartósan támogassa a gazdasági növekedést.

Erősítette a versenyt az NHP

A jegybanki elemzés szerint a Növekedési Hitelprogram hitelezési fordulatot hoz a kkv-szektor hitelezésében, miután az NHP első programja is már jelentősen javította a hitelhez jutás feltételeit. Az NHP folytatása, valamint 2000 milliárd forinttal megnövelt kerete megállíthatja a vállalati hitelek zsugorodását. A Növekedési Hitelprogram keretében összességében 701 milliárd forint hitel kihelyezésére került sor, így a program mind keresleti, mind kínálati oldalról jelentős hatást gyakorolt a szereplők aktivitására. A program a kkv szegmensben például elősegítette a verseny erősödését, mert új ügyfeleket elsősorban a kis- és közepes bankok és a takarékszövetkezetek szereztek más hitelintézetektől.

Mi a helyzet a bankrendszerrel?

Az MNB szakemberei a teljes bankrendszert illetően úgy vélik, hosszabb távon fennmaradhat az alacsony jövedelmezőség. Az elmúlt két év jelentős veszteségét követően 2013. június végén a bankrendszer adózás előtti eredménye mindössze 45 milliárd forint volt, miközben nagymértékű aszimmetriát lehet megfigyelni a piaci szereplők teljesítménye között. A hitelintézeti rendszer jelenlegi gyenge jövedelmezősége jelentős részben a magas értékvesztés-elszámolási igényre, illetve a bankadóra vezethető vissza – állapítja meg az MNB elemzése, amely hozzáteszi: a kiszámíthatóság csökkenése és a jövedelmezőség tartósan alacsony szintje az egyes piaci szereplőket stratégiájuk újragondolására késztetheti, ami a bankrendszer konszolidációjához vezethet.  Ennek a folyamatnak a nyertesei pedig várhatóan a kisebb hitelintézetek lehetnek – mutat rá a jegybanki jelentés –, de nem lehet kizárni új nagyobb szereplők megjelenését sem.

A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezőségi mutatója viszont lényegesen jobb a bankrendszerénél, a ROE 6,7 százalék volt – állapítja meg a jegybanki jelentés. Ugyanakkor a szektor tőkeellátottságával kapcsolatban megállapítják, hogy az ugyan szektorszinten megfelelő (2013. júniusi 16,9 százalékos tőkemegfelelési mutató), azonban erős aszimmetriát fed el. A magas tőkemegfelelési mutató egyik oka az MNB szerint, hogy a takarékszövetkezetek mérlegének az eszközoldalán kicsi a hitelek részaránya, miközben az alacsony tőkeigényű állampapírok és bankközi kihelyezések aránya magas. Ennek következtében a hitelezés élénkülése a tőketöbbletet hamar felemésztheti, ugyanakkor a kockázatokat az Integrációs Szervezet garanciarendszere mérsékelni fogja az MNB szerint.

Integráció: rövid és hosszú távú előnyök

A kiadvány szerint a takarékszövetkezetek vidéki fókusza elősegíti a pénzügyi közvetítés mélységének növekedését, valamint javítja a kkv-szegmens forráshoz jutását. A szövetkezeti szektor ugyanakkor számottevő kockázatot is hordoz: az egyes szereplők kis mérete miatt nem tud érvényesülni a méretgazdaságosság és a kockázatdiverzifikáció, miközben a korábbi tapasztalatok alapján a tőkeellátottságban is komoly problémák jelentkezhetnek. A problémákra megoldást jelenthet a szövetkezeti hitelintézetek szorosabb integrációja, amire az országok jelentős részében már sor került – írja a jegybanki jelentés.

A szövetkezeti hitelintézetek erős integrációja mind azonnali, mind hosszabb távon előnyökkel járhat – vélik a jegybanki szakemberek. Az új integrációt például a prudenciális felügyelet szoros kockázatközösségként ismeri el, ezért a korábbiaknál alacsonyabb tőketartási igény jelentkezhet. Hosszabb távon pedig kialakulhat egy egységes informatikai rendszerrel, termékpalettával, kockázat- és likviditáskezeléssel rendelkező, lényegesen költséghatékonyabb szervezet, amely fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal. A szektor pénzügyi közvetítésben betöltött szerepének érzékelhető növekedésében jelentős segítséget jelenthet, hogy az állam tervezett tőkeemelése tovább javíthatja a hitelezési képességet – teszi hozzá az MNB jelentése.

Forrás:magyartakarek.blog.hu