Az Alapról

A Tőkefedezeti Közös Alap

A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a Magyarországon működő takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek és szövetkezeti bankok (szövetkezeti hitelintézetek) közös biztonsági alapja. A Tőkefedezeti Alapot a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény (2013. évi CXXXV. törvény) hozta létre abból a célból, hogy az alap elsődleges kifizetőként helyt álljon az egyetemleges felelősségvállalásuk alapján a szövetkezeti hitelintézetekkel szemben érvényesített követelésekért.

Garanciaközösség

Az Alap tagjai Garanciaközösségét alkotnak, annak érdekében, hogy a közösség tagjai a korábbinál nagyobb biztonságot tudjanak nyújtani ügyfeleik, betéteseik számára.

Az Alapba a garanciaközösség tagjai minden évben meghatározott összeget fizetnek.

Az Alap feltöltése 2014-ben kezdődött, és minden évben több százmillió forinttal nő a vagyona. Ha az Alap tartalékai egy esetleges kifizetés után kimerülnének, akkor a tagjai kötelesek rendkívüli befizetéseket teljesíteni, azaz a Tőkefedezeti Alap vagyonának feltöltésére az Integrációs Szervezet, a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek teljes tőkéje és likviditása rendelkezésre áll.

Fontos, hogy az Alap pénzeszközei nem vonhatók el más célokra, a tagok által befizetett összegek kizárólag az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használhatók fel.

Egyetemleges felelősségvállalás

A Garanciaközösség lényege, hogy a közösség tagjai kölcsönösen (egyetemlegesen) felelnek egymás kötelezettségeiért – függetlenül azok keletkezési időpontjától -, azaz bármely takarékban elhelyezett betét visszafizetéséért, vagy egyéb kötelezettség megfizetéséért a takarékok teljes közössége helyt áll.

Valamely intézmény fizetésképtelensége esetén, az ügyfeleknek rendkívül bonyolult lenne a közösség tagjaitól egyesével visszakövetelni a pénzüket. Ezért az adott intézmény fizetésképtelensége esetén az Alap az elsődleges helytálló, és az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések esetében az Alap teljesíti a kifizetéseket az igényt érvényesítőknek.

Az Alapban összegyűlt pénzösszeget kizárólag az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések kiegyenlítésére lehet felhasználni.

A tagok biztonságos működését az is garantálja, hogy kizárólag azok a takarékok válhatnak a közösség tagjaivá, amelyek megfeleltek egy előzetes, rendkívül alapos vizsgálatsorozat szigorú követelményeinek – ezt az átvizsgálást a világ egyik vezető nemzetközi könyvvizsgáló társasága koordinálta.

Kifizetés az alapból

Az adóson – például egy fizetésképtelen szövetkezeti hitelintézeten – kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozásának kifizetését, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását a teljesítésre előírt határidőt követő további 30 napon belül sem teljesíti. Ezt követően az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően – az alábbi sorrendben – az Integrációs Szervezet, a Központi Bank, illetve a többi szövetkezeti hitelintézet áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.

Garanciaközösség a gyakorlatban

A Garanciaközösség létrejötte a takarékokban betétet elhelyező ügyfelek számára kivételes betétvédelmet, míg a takarékok számára még stabilabb működést és biztos tőkehátteret jelent.

Kivételes, kiegészítő betétvédelem: a szövetkezeti hitelintézeteknél betétet elhelyező ügyfeleket törvény alapján kiegészítő betétvédelem illeti meg. A szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett betéteket ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmén felül a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is védi. Az OBA a jogszabályok alapján 100 ezer eurónak megfelelő összeghatárig biztosítja a hazai pénzintézetekben elhelyezett lakossági és vállalati betéteket. Ezen felül – a garanciaközösség tagjainak egyetemleges felelősségvállalása alapján – egy szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége esetén az OBA által nem biztosított betétösszegeket, így a 100 ezer euró feletti összegeket, vagy az OBA által nem biztosított betéteket (pl. önkormányzati, állami követelések) a takarékok saját Tőkefedezeti Alapjából fizetik ki. Így az ügyfelek bármekkora betétösszeget helyeznek el egy takarékban – legyen az bárhol az országban – a pénz gyakorlatilag teljes biztonságban van.

Befektetések védelme: A szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai által vezetett értékpapír- és ügyfélszámlákon nyilvántartott értékpapírokért (pl. befektetési jegy, állampapír) a Garanciaközösség tagjai teljes vagyonukkal állnak helyt. A garancia kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fedezett összeghatáron – 100 ezer euró – felüli összegben nyilvántartott értékpapír-állományokra is, de nem vonatkozik az értékpapír árfolyamára, valamint kibocsátójára. Az egyetemleges kötelezettségvállalás kiterjed a szövetkezeti hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. jelzáloglevelek, kötvények) kamatfizetésére és tőke visszafizetésére is, értékhatár nélkül.
A Beva által nyújtott védelemről részletesebb információt a www.bva.hu honlapon talál.

Sok százmilliárd forintnyi fedezet: A takarékokban elhelyezett betétek védelmére sok százmilliárd forint áll rendelkezésre, azok visszafizetésére ugyanis a Garanciaközösség tagjainak teljes tőkéje és likviditása felhasználható. A takarékokban elhelyezett betétekért a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a takarékszövetkezetek Központi Bankja és 85 szövetkezeti hitelintézet teljes vagyonával áll helyt.

Stabil működés, biztos tőkeháttér: a Garanciaközösség tagjainak stabilitását összességében több mint 320 milliárd forintnyi konszolidált tőke szavatolja, míg a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő működését két szerv – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) – is folyamatosan ellenőrzi.

A Garanciaközösség tagjai

A Garanciaközösség tagjai a Magyarországon működő szövetkezeti hitelintézetek (takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek, részvénytársasági formában – bankként – működő szövetkezeti hitelintézetek), a takarékszövetkezetek intézményvédelmi szerve, a Szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint a takarékszövetkezetek Központi Bankja, a Takarékbank Zrt.