Az SZHISZ hatósági jogkörének erősítésével segíti az MNB felügyeleti munkáját
Május 30-án tartotta éves közgyűlését a takarékszövetkezeti szektor központi szervezete, a takarék integráció intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). A közgyűlésen a Szervezet 59 tagja – szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank és a Magyar Fejlesztési Bank – elfogadták az SZHISZ 2016. évi beszámolóját, egyben kiemelték: a Takarék Csoport jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a versenyképesség és a mérethatékonyság növelése, a termékkínálat egységesítése és korszerűsítése, valamint a szektor egységes informatikai platformjának létrehozása. Az integrációs törvény ugyancsak kedden elfogadott módosítása szerint az SZHISZ hatósági jogkörének erősítésével segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti munkáját.
Az SZHISZ beszámolója szerint 2,7 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt évet, amit a közgyűlés döntése értelmében teljes egészében a tartalékba helyeznek, ezzel is tovább növelve a szervezet vagyonát. Az SZHISZ bevételeit a tagok befizetései és az általa kezelt vagyon kamatbevételei jelentik: ezek nyújtanak fedezetet az SZHISZ működési költségeire, előirányzott feladatainak ellátására és az integrációs közösségi projektek finanszírozására. Az SZHISZ saját tőkéje csaknem 3 milliárd forinttal 166,3 milliárd forintra nőtt az elmúlt évben. Az állam által a takarék szektornak még 2013-ban juttatott 136 milliárd forint maradéktalanul rendelkezésre áll.
A Takarék Csoport – a Postaügyért és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért felelős Kormánybiztossággal közösen kidolgozott stratégia mentén – jelentős megújuláson megy keresztül, 2017 végéig jelentős fúziók mennek végbe a szövetkezeti hitelintézeti szektorban: 51 takarékszövetkezet egyesül, aminek nyomán várhatóan összesen 12 regionális központú, tőkéjében erős, stabil és méretéből adódóan hatékony pénzintézet jön létre szakmai és üzleti alapokon, elsősorban a földrajzi közelség és az azonos vagy nagyon hasonló környezeti adottságok jobb kihasználásával. Az integráción belül az üzleti funkciókért a Takarékbank felel majd, a prudenciális kérdések pedig az SZHISZ-hez tartoznak. A kereskedelmi banki funkciók átkerülnek az FHB Kereskedelmi Bankhoz, ami – az FHB Jelzálogbankon keresztül – kiegészül a jelzálogbanki funkcióval is.
Az SZHISZ 2016-ban is folyamatosan nyomon követte a szövetkezeti hitelintézetek működését és tőkeellátottságát, ennek érdekében a szervezet rendszeresen ellenőrzéseket végzett tagjainál. Az SZHISZ emellett jelentős szerepet játszott a takarék szektorban dolgozó mintegy 7 ezer munkavállaló magas színvonalú oktatásának és képzésének megszervezésében.
Dr. Tajthy Attila az SZHISZ elnök-ügyvezetője elmondta: “A Szervezet jelentős mértékben hozzájárult az integráció megújulásához, a szükséges változások lebonyolításához. Az integrációs törvény 2016-os módosításának következtében új feladatok kerültek az SZHISZ-hez, ami miatt 55 főre bővült 2016-ban a szervezet létszáma. A törvénymódosítás értelmében az SZHISZ irányelveket bocsát ki, amelyekkel meghatározza a takarék szektor alapvető fejlődési irányát, alapelveit, és amelyek révén elősegíti a szektor egységességének megteremtését, hatékonyságának növelését. Az irányelvek által kijelölt, kötelezően megvalósítandó célok elérésének módját a takarékok saját maguk, helyi körülményeik és adottságaik fényében, rugalmasan határozhatják meg.”
A 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok május 30-ai módosításának egyik célja biztosítani azt, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció koncentrált üzleti irányítással és hatékony belső (integráción belüli) ellenőrzési mechanizmusok mellett működjön. Ennek jegyében a törvény – amelynek megalkotásában az SZHISZ is tett észrevételeket – újrafogalmazta az integráció két irányító szerve, az SZHISZ és a központi bank feladatait. Minthogy bankfelügyeleti szempontból az integráció egész egységként kezelendő, az MNB prudenciális felügyeleti jogköreit az integráció egészére vonatkoztatva kell értelmezni. Ezért szükséges viszont a bankfelügyeleti eszköztár mellett egy erős, szervezeten belüli kontrollrendszer is a szabályos működés elsegítésére. Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank feladatköreinek ellátása tehát nem érinti a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeleti és szanálási hatásköreinek gyakorlását az Integráció tekintetében. E feladatellátás továbbra is az MNB-nél marad, aki e tevékenységét az Integráció egésze vonatkozásában csoport szinten látja el az uniós szabályozás adta keretek között, azzal összhangban.